Skip to main content

Szívférgesség

Kutyabaj

Szívférgesség

Mi is ez a félelmetes nevű betegség?
Mit tehetek, hogy megvédjem kedvencemet?
Összegyűjtöttük a legfontosabbakat.

Hoterkep

A Szívférgesség elterjedtsége hazánkban

A betegség az éghajlatváltozásnak köszönhetően ma már Magyarország bármely részén előfordulhat, ezért kutyáink sajnos növekvő fertőzésveszélynek vannak kitéve.

Egy az Állatorvostudományi Egyetem és a Boeringer Ingelheim megbízásából készített 2023-2024-es felmérés szerint a fertőzöttség szintje országosan 12% körül mozog, de egyes vármegyékben ennél jóval magasabb is lehet, több esetben a 20%-ot is meghaladja. Ez alapján kijelenthető, hogy hazánkban tízből legalább egy kutya szívférges. A területi megoszlást az itt látható térkép szemlélteti.

Ebből is látható, hogy a betegségnek való kitettség egy komoly fenyegetés hazánkban is, mellyel minden felelős kutyatartónak számolnia kell. 
 

Hogyan terjed?

Itthon az első esetet 2009-ben írták le.

 

A szívférgességet (D. Immitis) többféle szúnyogfaj is terjesztheti.
A fertőzött szúnyog vérszívással juttatja be a szívféreg lárváit a kutya szervezetébe. A lárvák több hetes, szöveteken keresztüli vándorlás során fejlődnek ki és kötnek ki a kutya tüdejében, vagy akár a szívében. A kifejlett egyedek itt tovább szaporodnak és lárváik a kutya véráramába kerülnek, melyek így további szúnyogokat képesek megfertőzni. A kifejlett szívféreg akár 5-7 évig is élősködhet a kutyában.

Hogyan terjed?

Tünetek

  • kutya szivfergesseg

    A betegség kezdeti stádiumában a legtöbb kutya vagy tünetmentes, vagy csak enyhe tüneteket mutat. Ilyenek a bágyadtság, levertség, csökkenő étvágy, fogyás, vagy az enyhe köhögés.

  • kutya szivfergesseg

    A betegség előrehaladtával köhögés, nehézlégzés és keringési problémák lépnek fel, melyek súlyosbodása életveszélyes állapothoz, akár a keringés összeomlásához és elhulláshoz is vezethet.

Mit tehetünk ellene?

Mit tehetünk ellene?

Első lépésként teszteltesd kedvencedet!

7 hónapos kor feletti kutyák esetén a védekezés megkezdése előtt állatorvos által végzett szívférgesség szűrés elvégzése szükséges.
Kizárólag negatív teszteredmény esetén lehet megkezdeni a megelőző kezelést. Pozitív teszt esetén érdeklődj az állatorvosnál a további kezelési lehetőségekről.

Fontos, hogy a védekezés során ne csak a tavaszi-nyári hónapokra koncentráljunk, hiszen a már említett éghajlatváltozásnak köszönhetően a szúnyogok, kullancsok bármikor jelen lehetnek és megfertőzhetik kutyáinkat. Egész éven át tartó, rendszeres, havi megelőző kezelés szükséges, hogy megvédjük kedvencünket a szívférgesség és más egyéb betegségek kialakulásától!

Jelentkezz be most az országos Szívférgességszűrő Programba és teszteltesd kutyádat!

Van megoldás! Védekezz ellene!

Van megoldás! Védekezz ellene!
Elterjedtség

Elterjedtség

A szívférgességet a fonálférgek törzsébe tartozó Dirofilaria Immtis nevű faj okozza. Az elsődleges gazdaállatai a kutyák és kutyafélék családjába tartozó fajok, de egyéb, a ragadozók törzsébe tartozó fajok is képesek megfertőződni (pl. macskák, fókák).2

A betegség vektorai – vagyis azon élőlények, amelyek átviszik a fertőzést az egyik gazdaélőlényről a másikra – az Aedes, Cules és Anopheles nemzetségbe tartozó szúnyog fajok.3

A szívférgesség az egész világon jelen van, de elterjedtsége országról országra eltérő, sőt, még régiónként is változó, a vektor (szúnyog) elterjedtségének és szezonalitásának függvényében.2 A betegség az első eset leírása óta folyamatosan terjed hazánkban is. 4

Magyarország az elmúlt bő 10 év alatt endémiás területté vált.1

  • Farkas R, Mag V, Gyurkovszky M, Takács N, Vörös K, Solymosi N. The current situation of caninedirofilariosis in Hungary. Parasitol Res. 2020 Jan;119(1):129-135. doi: 10.1007/s00436-019-06478-5. Epub 2019 Nov 21. PMID: 31754854; PMCID: PMC6942023.
  • McCall JW, Genchi C, Kramer LH, Guerrero J, Venco L. Heartworm disease in animals and humans. Adv Parasitol. 2008;66:193-285. doi: 10.1016/S0065-308X(08)00204-2. PMID: 18486691.
  • Mas-Coma S, Valero MA, Bargues MD. Effects of climate change on animal and zoonotic helminthiases. Rev Sci Tech. 2008 Aug;27(2):443-57. PMID: 18819671.
  • Jacsó O, Mándoki M, Majoros G, Pétsch M, Mortarino M, Genchi C, Fok E. First autochthonous Dirofilaria immitis (Leidy, 1856) infection in a dog in Hungary. Helmintologia. 2009;46:159–161.